Törökméz

…in a complex world there are no simple binaries. Things add up and they don’t. They flow in linear time and they don’t. And they exist within a single space and escape from it. That which is complex cannot be pinned down. To pin it down is to lose it. (Annemarie Mol and John Law, “Complexities: An Introduction,” In Complexities: Social Studies of Knowledge Practices, 2002:20-21)

 

Megpróbálom helyre tenni ezt a puccsnak nevezett valamit, de nem nagyon megy. That which is complex cannot be pinned down. Elolvastam a szakértőket, nem lettem sokkal okosabb. Meghallgattam egy török diákomat, és megértettem, hogy nincs sok kedve hazamenni, de hát ehhez kevesebb is elég, ugye. Szóval ez egy kívülálló számára már lassan olyan kusza kezd lenni, mint a francia forradalom. Persze, mondaná történész kollégám, ettől érdekes. Akkor lássuk mink van. Van egy iszlamista hitszónok, aki egy (legalábbis nem túl régen még) világinak mondott hadsereget használ állítólag arra, hogy megdöntsön egy kritikusai szerint szintén az iszlámmal kacérkodó kormányt, amit egyébként egykori haverja vezet, vagy mi. Európa (na jó, Németország) most leginkább ennek az utóbbinak segítene, vagy mondjuk úgy mélyen hallgatna, cserébe azért, hogy ő megállítja nekik a menekülteket országa keleti határain, százezreket szolgáltatva így ki gyilkosaiknak. Ezért még úgy is tűnhetne, hogy ez a másik iszlamista fickó most Európába tart (a menekültekkel ellentétes irányban), de ahhoz előbb demokratikusabb berendezkedésre volna szüksége—így a menekültek tömegeit a háborúba visszatoloncoló szürreális demokráciák a Boszporusz túlpartjáról.

torokmez

A demokráciában amúgy utolérhetetlen amerikai kormány viszont védelmébe veszi az iszlamista hitszónokot azzal a katonai szövetségesével szemben, akivel egy másik anti-demokratikusnak nevezett iszlám állam ellen kellene harcolniuk. Ebben segítségére lehetnének a kurdok, ami török politikusok szemében nem igazán számít jó pontnak, viszont az oroszoknak esetleg tetszene, ha nem épp ők is valamelyik török politikai erővel próbálnának közös nevezőre jutni…az amerikaiak ellenében.

És nem, a világ nem is lett bonyolultabb, csak most a végén nem vár ránk a Jóisten—vagy legalábbis nem annyira. Vagy nem mindannyiunkra. Maradtunk itt mi magunk meg a mercink. Jut eszembe közös nevezőről (matek, Isten, EP): kuruc és labanc, felújított cucc.

Advertisements